Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
A Tiszakanyar túraútvonal gyalogszerrel
A Tiszakanyar túraútvonal eredetileg egy kerékpárostúra, amely a térség kulturális vonzerőit és a terület turisztikai pontjait szedi csokorba. Ezt az utat áttervezve és más helyi turistautakkal kombinálva az ősi magyar hitvilág egyik fontos kunhalmát köthetjük össze a tiszavárkonyi Endre király-emlékművel. Sőt a Kengyelhez tartozó Baghy-majorba betérve pedig megcsodálhatjuk a család kápolnáját és kúriáját, valamint a környék legszebben felújított szélmalmát.
A Tiszakanyar túraútvonal
Ha nem szeretnénk sokat aszfalton gyalogolni, akkor érdemes a Szolnok szandaszőlősi városrészéből indítani a túrát. A Repülőtér bejárata ideális kiindulópont, hiszen buszmegálló is található a közelben, illetve az Árpa utca végén már az Alcsi-Holt-Tisza mentén sétálhatunk.
Szolnok egyik legcsendesebb, és természeti szépségekben gazadag üdülőterülete húzódik itt, amelyen áthalad a zöldsáv és az „Alföldi Szent Márton Zarándokút” is. Az itt kanyargó Tisza holtág egyébként mederátvágással jött létre a folyó szabályozásakor 1857-ben. A 14 km hosszú holtág elsődleges funkciója a belvíz tárolása, és a környékbeli földek öntözésének biztosítása volt. Napjainkban már a horgászat mellett a kajak-kenu sportág is használja a vízfelületet, sőt egy versenypályát is alakítottak itt ki.
A repülőtér megkerülése után a turistaút felkapaszkodik egy kisebb magaslatra, majd az akácerdőfolt érintése után a következőkben a szántók mellet halad. A természetes homok-dombsor, amely mellet elhaladunk, ízelítőt ad a kistáj egyik meghatározó térformájából, és rávilágít arra, hogy nem is annyira egyhangú ez a terület.
A gyógyító földsugárzások csomópontja
Az itt húzódó „dombok” legszebb kiemelkedése a Beke Pál halma, amely a környék legmagasabb pontja. A kurgán az ősi magyar jelképrendszer szerint hármas halom is, amely gyógyító erejű földsugárzások csomópontja.
A 101,3 m magas kunhalom Beke Pál vitézről kapta a nevét, aki a legenda szerint annyi törököt kaszabolt itt le, hogy a csontjaikból egy „púp” nőtt ki földből. A kurgánt valószínűleg az őskorban emelték, és napjainkban is jelentős szaramata- és honfoglaláskori emlékek lelőhelye. 2008 óta a dombot egy közösség ápolja, akik virágágyásokat telepítettek és padokat, keresztet, kopjafát is állítottak itt. A halom megtekintéséhez a szántóföld mellet „toronyiránt” kell elhagyni a turistautat, majd visszatérni ugyan oda, ha végeztünk a nézelődéssel.
A turistaúton tovább haladva újra egy akácos szegélyezi utunkat, és utána hamarosan feltűnik a takaros kis falu, Kengyel látképe is.
Kengyel kincsei
A településre érve érdemes az itteni műemlékeket is szemügyre venni, például az 1929-ben épült Református templomot, valamint a neoromán stílusú római katolikus istenházat. De mégis Kengyel legnagyobb büszkesége a néhány dűlőút után előtűnő Baghy-Major, ahol a századfordulón itt élő főurakhoz és parasztsághoz kapcsolódó több érdekes műemlék is megmaradt az utókor számára.
A Baghy család a 19. században alakította ki itteni uradalmát, amelyből napjainkban már csak néhány épület maradt hírmódónak. A család kúriája viszont még mindig itt áll, amelyet sikerült megmenteni. A Gazdaházként is emlegetett műemléképületet a település önkormányzata hozatta rendebe egy pályázat keretében. Napjainkban a kosárfonás, a seprűkészítés és a szőnyegszövés mesterségek megismerésére van lehetőség a kúriában. Az épület szomszédságában, a főút túloldalán áll a Baghy család temetkezési kápolnája, amely valószínűleg a 19. században épült. A Szent Imre tiszteletére felszentelt klasszicista épület alatt egy kripta található, ahol a család leszármazottjai nyugszanak.
Végül a környék egyik legszebben épen maradt szélmalma vonja magára a tekintet, amely amellett, hogy ipartörténeti műemlék, még egy védett kunhalom tetején is áll. Az emblematikus épület az 1800-as évek közepén épült az Almásy család kívánságra, tőlük vásárolták meg azt később a Baghy család a majorral együtt. A malom 1945-ig működött, majd az épület alatti domb lett az első kunhalom, amelyet védetté nyilvánítottak Magyarországon. A malmot az 1960-as években felújítottak, azóta napjainkban alkotóházként és madármegfigyelőkén használják.
Sajnos a településrészt elhagyva a turistaút előbb-utóbb kikecmereg a Törökszentmiklósi útra, de a Tiszához érve átvált a jóval biztonságosabb kerékpárútra.
A tiszazugi iparközpont: Martfű
Martfű határához érve érdemes áttérni az aszfalt túloldalára, mert egy érdekes kereszt áll a Tisza parton. A helyi legenda szerint Kövér János földbirtokos és felesége 1924-ben egy havas januári napon lakodalomból indultak haza, de a folyó partjának egy része leszakadt, és a lovak belementek a szakadékba, s a szán az utasaival a mélybe zuhant. A kocsis szörnyethalt, de a fiatal pár túlélte, ezért a tragédia helyszínén egy keresztet állítottak meghalt kocsisuk, Bús Imre emlékére. A Kövér-kereszt időközben kidőlt, ezért 1995-ben az egyházközösség visszaállította.
A városközpontba érve érdemes a település két újkori templomát szemügyre venni, amely közül talán a Szent Tamás templom az érdekesebb. A modern stílusú épület tervezője Marosi Gábor építész volt, és 1991-ben készült el az építmény. A templomot a névadó apostol életének két legfontosabb helyszíne ihlette, Jeruzsálem és India. Ugyanis az épület alaprajza egy „Jeruzsálemi keresztet” formáz, míg az indiai motívum, a búzavirág-folyondárral díszített koszorú a kupola belső felében jelenik meg, amely Takács Ferenc festőművész alkotása.
A Szent István téren áll még a szintén modern hatású Református templom, és Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotta Szent István-szobor.
„Megállék a kanyargó Tiszánál”
A martfűi városnézés követően a termálfürdőnél érjük el újra a Tiszát, ezt követően a zarándokút balra fordul, de mi a haladjunk tovább a gáton. A komplejáróra ne felejtsünk el ráfordulni, hiszen itt egy régimódi hamisíthatatlan átkelés vár ránk.
Áttérve a Duna-Tisza-közére már Vezseny település utcáin ballagunk, és a zöld sávjelzés mutatja az utat. A település legszebb és legrégebbi épülete kétségtelenül a Református templom. A tornyos, egyhajós műemléképület 1720 környékén épült barokk stílusban. A szomszédos Tisza már többször megkeserítette a helyiek életét, vize legutóbb 2000-ben „nyaldosta” a templom és a lakóházak falait.
Érdemes még egy pillantást vetni a Kossuth Lajos és Fő utca sarkán álló kupolás épületre, amely régen általános iskolakén üzemelt, és 1926-ban készült.
Emlékművek a gáton
Vezseny és Tiszavárkony között a Tisza kíséri útunkat, de a töltésen való sétálást itt-ott megtöri egy-egy érdekes emlékmű vagy kereszt. Az első ilyen jellegű emlék egy kopjafa, amely Tiszavárkony egykori plébánosának állít emléket. A jóravaló atya 1957-ben Vezsenyből egy hittanóráról a Tisza gátján hazafelé tartott, amikor megölték. Kenyeres Lajos halálát az okozta, hogy abban az időszakban emelte fel hangját az elnyomás ellen, amikor ezt a karhatalom még erőszakkal bűntette.
Hamarosan a szemünk kereszttüzébe kerül az a kis liget, amely az itteni Endre király-emlékművet rejti. A Tiszavárkony fennállásának 900. évfordulójára készült alkotás helyét Vár-dombnak is nevezik, ezzel utalva a valamikor itt húzódó erősségre. Az 1958-ban emelt emlékmű egyébként Endre és Béla egykori találkozásának helyét jelöli. Ezt a történelmi eseményt „Korona és kard” jelenetként szokták emlegetni, ugyanis I. Endre (I. András) király és Béla herceg azért találkozott itt 1059-ben, hogy a trónöröklést megvitassák.
Várkonyi séta
Tiszavárkonyra érve rögtön egy régi temető mellet vezet az utunk. Eme sírkert az 1870-es években érkezett zsidó birtokosok nyughelye, akik a II. világháborús üldözésekig a település lakói voltak. Vele szemben a Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület alkotóháza látható. A telep főépülete egy jellegzetes parasztház, amelyet 1985-1988 között épített fel az egyesület. Az alkotótelep ezt követően kézműves foglalkozásoknak, nyári táboroknak, és népi kézműves bemutatóknak adott helyet. De sajnos a nádfedeles ház 2016-ban leégett, jelenleg felújítás alatt áll, és a telep nem látogatható.
A település központjába érve az 1812-1817 között épült, barokk stílusú katolikus templom akad az utunkba. Mellette látható a korábban már említett tiszavárkonyi plébános, Kenyeres Lajos szobra, amely az atya hősi halálának hatvanadik évfordulójára készült el. Pár sarokkal arrébb áll a református templom, amely 1818-ban épült késő barokk stílusban. II. József türelmi rendeletét követően Tiszavárkony földesura, pélyi Nagy István szerezte meg az engedélyt a templom felállítására.
A turistaút menti utolsó várkonyi látnivalóink egy emlékpark, amelyet 2017-ben hozott létre, és Harangozó Márton helyi fafaragó alkotásai láthatóak itt. Többek között helyet kapott itt székelykapu, 48-as emlékmű, 56-os emlékmű, és a „Korona és kard” találkozásra emlékező kopjafa is.
Az utolsó kanyar
A turistaút a tiszavárkonyi kitérőt követően hamar visszasiet a töltésre, és egy kis kanyart tesz az ártérben, mielőtt Tószeg felé fordul. A település központjába már a zöld kereszt fut be, s közben megcsodálhatjuk a mai utolsó síkvidéki látnivalónkat, a Gerje menti füves pusztát.
Tószegre beérve a községházánál található egy kiszállási pont, innen busszal visszajuthatunk Szolnokra. Ha van időnk, akkor járjuk még körbe a buszmegálló szomszédságában látható templomot. A Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt barokk templomot 1755-ben építették Balogh János földesúr jóvoltából. A templom főbejárata előtt egy Kálvária ábrázolás is található, amelyet Varga György és neje, Újházi Mária 1913-ban állíttatott.
Ha szeretnéd tovább folytatni a Tiszazugi kalandozást, akkor ajánlom az „Alföldi Szent Márton Zarándokút” bejárását. Ezzel a túrasorozattal hamarosan bővebben foglalkozok majd az oldalon!
Hasznos információk:
A Tiszamenti túra útvonala:
Szolnok-Szandaszőlős repülőtér (Z) – Alcsi-Holt-Tisza – Beke Pál halma – Kengyel – Jézus Szíve templom – Baghymajori szélmalom – Kövér-kereszt – Martfű, Szent István tér – Vezsenyi rév – Református templom – Korona és Kard emlékmű – Tiszavárkony – Emlékpark – Gerje-Perje-sík (Z+) – Tószeg
Táv: 45 km
Ajánlott kiadvány(ok):
Szolnok és környékének szabadidő és turista térképe
Kengyeli Turisztikai Központ:
- Cím: 5083 Kengyel, Április 4 út
- Telefonszám: +36 30 692 5388
Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,
ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!
A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!
Baja, a sétányok hazája
Baja városának egyik meghatározó tájképi eleme a Sugovica. A csendesen folydogáló víz partján lévő sétányok a városlakók és a turisták nagy kedvence.
Ne
hagyd
ki
ezeket
sem!
Bazilika és Selyem-rét
Ócsa ad otthont a román kor legértékesebben fennmaradt premontrei Bazilikának. Itt található az Ócsa legféltettebb része is, a Selyem-rét.