Szentkirály Kincsei

Az Alsószentkirály és Felsőszentkirály részekből létrejött Szentkirály több ezer éves múlttal rendelkezik. A település Árpád-kori temploma 1354-ből való, amely 1902-ben a református templomba lett beépítve. A Szentkirályi-pusztán pedig még napjainkban is eredeti állapotukban megtalálhatóak a tanyasi iskolák és a Kiskunság híresebb kunhalmai.

Pest megye legdélebbi jász-települése

A túra a Pest megyei Kocséren kezdődik, mely település a 13. század óta lakott terület. Az itteni puszta már 1649-ben Vadászy Pálhoz, a füleki lovasok kapitányához került, később pedig a Jászapátiak birtoka lett.

A Kocsért benépesítő jászoknak kezdetekben egy iskola szolgált imaházként. 1883-ban készült az egyházközség barokk temploma. A ma is látható templom homlokzatán, a kőfülkében kapott helyet az épület védőszentjének, Szent Istvánnak a szobra. 2000-ben a templom belseje teljesen megújult, hét 3x2 méteres secco került az oldalfalakra, amelyet Dr. Nemsics Antal egyetemi tanár, festőművész készített.

A régió leghíresebb nevezetessége a temetőben álló 15. századi falmaradvány, amely a település és a környék legrégebbi gótikus építészeti emléke. Az ide épült templomot feltehetően a kun településsel együtt a török elpusztította 1596-ban. A félköríves szentélyzáródású, támpilléres, téglalap hajójú templomból jelenleg csak a nyugati fala látható.

A települést a Kossuth utcán hagyjuk magunk mögött az aszfaltburkolású Szentkirályi úton baktatva.

Felsőszentkirály rejtekében

Felsőszentkirály területrészéhez a megyehatár után kell lefordulni, ugyanis itt áll az egykori Felsőszentkirályi iskola, amely 1929-ben a Klebelsberg Kuno-féle iskolaépítési mozgalomban épült. A támfallal megerősített, évszázadokkal dacoló épületben többek között található egy I. világháborús emléktábla. De Zám Tibor (1929-1984), az ismert író-szociográfus élete utolsó éveit is e falak között töltötte. A szabadságra vágyó író csónakalakú-fejfás sírja a tanya melletti árnyasban található. Az özvegye barátságosan fogadja a látogatókat, és szívesen mesél hányattatott, és üldözött sorsukról.

Az akácos, erdős útszakasz után jobbra fordulva, az árnyast elhagyva már a látómezőbe kerül a környék híres magaslata, a Fekete-halom. A legenda szerint Mátyás Király Fekete seregének maradványait a közelben győzték le, és az ő holttesteik nyugszanak a halomban. Ami azonban biztos, hogy a kutatások honfoglalás előtti temetkezési hely nyomait vélték felfedezni a kurgán vizsgálatakor.

A lábunk alatt egyenes vonalban haladó csapás pedig nem más, mint a Jász-út, amelyet az áttelepített népcsoport használt a Kiskunságból való hazaútjuk során. Egy darabig követjük az utat, majd mikor a település templomának tornya feltűnik a látómezőben, haladjunk „torony iránt egyenest” a mezőn.

1987 óta Szentkirály a település neve

A településre érvén érdemes a pusztai templommal kezdeni a nézelődést, majd a központban a többi látványosságot is szemügyre venni.

Az 1952-ben létre jött Lászlófalva több ezer éves gyökerekkel rendelkezik, amelyet rézkori régészeti leletek és 1354-ből való írásos emlékek bizonyítanak. Ez idő tájt még állt a falu Árpád-kori temploma a szentkirályi pusztában. A tatárjárást követő visszatelepülés után a templomot a betelepült kunok újjáépítették, és támpillérekkel megerősítették. A tizenöt éves háborút követően Szentkirály lakossága lecsökkent, és a középkori templom is elhanyagoltá vált, a 19. század közepére már csak falmaradványai álltak. 1901-ben ezekre a romokra építették a mai neogótikus református templomot. Az épületben még ma is láthatóak a beépített középkori templom falmaradványai.

A Szent István téren található a település másik büszkesége a honalapító királyunk ereklyéjét őrző templom. A helyi katolikus közösség Zaboreczky Ferencz építőmestert bízta meg a szentkirályi templom terveinek elkészítésével. A neoromán és gótikus stílusú templom építése 1901 júniusában kezdődött el, és az év őszén be is fejeződött. A templom védőszentje Szent István lett, melynek ereklyéjét 1987. április 11-én kapta meg a község Marosi Izidor váci püspöktől a település.

Érdekesség, hogy a magyar Szent Család ereklyéi az országban egyedülállóan itt, a környéken találhatók együtt, ugyanis Lakiteleken Szent Imre herceg, Nyárlőrincen pedig Boldog Gizella királyné ereklyéik láthatóak. A három település alkalmanként egy gyalogtúrát szervez, hogy a három szent ereklyéje egy napon legyen látható.

Egy nem mindennapi tájház

A Sallai utca 35. szám alatti házban 2017-ben nyílt meg a helyi értékeket megőrző és bemutató Községi Gyűjtemény. A gyűjteménynek helyet adó ház az 1950-es években épült, melyet a népnyelv csak ONCSA-házként emleget. A kiállítást a szokásoktól eltérően az 1950-60-as éveknek megfelelően rendezték be, és a tárgyak, eszközök, fotók helyi gyűjtésből, felajánlásokból kerültek a gyűjteménybe. A ház 5 helyiségből áll: szoba, konyha, kamra, mosókonyha és üveges veranda. Az utóbbi érdekessége, hogy egy komplett osztályterem berendezését sikerült ide bepréselni.

Térkép e táj

Az alaptérkép forrása: www.openstreetmap.org

A túraútvonal nyomvonala GPX formátumban letölthető a térképrészletre kattintva!

Útravalóul

A túra végi, szentkirályi városismereti sétánk idegenvezetője az önkormányzat munkatársa, Kutasi Ferenc volt. Ha valaki hasonló remek szakvezetésre vágyik, nyugodtan kerrese meg a helyi hitalban.