Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Szent Család Zarándoklat a Kiskunságban
A Kiskunság felső peremén létezik egy vallási és történelmi szempontból is érdekes útvonal, amely három olyan település templomát ejti útba, ahol a Szent Család (Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella) ereklyéit őrzik. Sőt az útvonal kisebb kitérőkkel két templomromot és egy középkori alapokkal rendelkező templomot is érint. A három település pedig egy-egy egyházi ünnephez kötődően szervezi meg a Magyar Szent Család Zarándoklatot, hogy a három szent ereklye egy napon legyen látható.
A pusztába épült élményközpont
Ha a zarándoklat végeztével szeretnék egy kicsit megpihenni, érdekes dolgokat megcsodálni vagy csak egy igazi magyaros ebédre vágyunk, akkor a gyaloglásunkat kezdjük a Lakiteleki Népfőiskolától. A Lezsák Sándor és felesége által a kilencvenes években létrehozott szabadidőközpontban lovarda, tornacsarnok, sportpálya, termálfürdő, kemping, szálloda és étterem is megtalálható. De olyan hazánkban különlegesnek mondható látnivaló is akad, mint például a 21. századi vértanúinak és hitvalló egyházi vezetőinek létrehozott „Keresztény Panteon” szoborpark, de itt áll a Biblia háza is, ahol bárkinek lehetőség van a kivetített képernyőről a Biblia egy mondatát lemásolni. Sőt az itteni „Hungarikum Liget” ékessége a Szent István-kápolna, amelyet Lezsák Sándor és felesége építtette 1997-ben.
A Népfőiskolától elindulva rögtön az igazi Kiskunság fogad majd bennünket, ugyanis az itt húzódó fenyőerdő és talpunk alatt lévő homok adja meg a tájék eszenciáját.
Lakiteleki Jézus Szíve templom és a Templom tér
A településre érve a vasút szomszédságában találjuk a katolikus templomot, amely az itteni ereklyét rejti. A ma is álló templomot 1926-ban építették fel Kecskemét város anyagi támogatásával, a terveket pedig Merasz József építőmester készítette. Az épület belsejében látható oltárkép Takács István, mezőkövesdi művész alkotása, amely Jézust a hívei körében ábrázolja. A hajó melletti oldalfalon pedig egy fából készült, üveges szekrényben látható Szent Imre herceg csontereklyéje. A Szent mellszobra egyébként a templom kertjében megtekinthető.
A templomokkal körül ölelt kis parkot is érdemes bejárni, ugyanis a hely az elmúlt évtizedek alatt Lakitelek történelmi terévé vált. A Templom tér ad otthont többek között egy Petőfi mellszobornak, egy turulmadaras Országzászlónak, az Emlékezés harangjának, a 48-as és az 56-os kopjafáknak. De az összes közül legérdekesebb a hármas halmon álló emlékkereszt, amely a világháborúk lakiteleki áldozatairól emlékezik meg. A legújabb alkotás pedig a Boldogasszony kultusznak és a Szűz Mária tiszteletének állított emlékhely. A közadakozásból és támogatásokból létrehozott „filagória” alatt egy fából készült Mária-szobor áll, amelyet Harascsák Csaba fafaragó készített. A Szűz Mária szobor körül pedig égetett kerámia domborműveken a hét boldogasszony ünnep látható.
Pálinka Patika Városban egy Árpád-kori templomrom
A nagyközség központjából kell letérni a település egyik kulturális színfoltjához, ugyanis a Kultúrművek által létrehozott élménybirtokot az Árpádszállási út és a Fő út kereszteződésénél találjuk egy akácerdőben. Ha ajánlanom kellene egy darab látnivalót az utókornak, amolyan „ezt látnod kell, mielőtt meghalsz”-t, az biztos a Tőserdei Kultúrművek és Pálinkaház lenne.
Sokáig csak legenda volt a lakiteleki Árpád-kori templom kiléte, ugyanis csak a helyiek hittek benne, hogy a régi TSZ központjában lévő domb egy templomromot rejt. 2015-ben azonban végre magánkézbe került a terület és lehetőség nyílott rá, hogy felszínre hozzák a 11. századi templom alapját pont ott, ahol a helyiek gondolták. Az ásatások során kiderült, hogy a templomot a 14. századi bővítés során alakították át szögletesre, és az is bizonyosságot nyert, hogy a tatárjárás vetett végett az itteni virágázó település életének, mert a templom mellet több száz lefejezett test maradványát találták meg. A közel ezer éves romok megmenekülése egy lelkes magánszemélynek köszönhető, aki az 1920-as években homokkal temettette be az álló falakat, hogy ne hordják el helyiek a köveit.
A Kultúrművek által üzemeltet látogatóhelyen, nyitvatartási időben szabadon megtekinthető a feltárás és annak történetét bemutató kiállítás is. Emellett még megelevenedik egy 30-as évekbeli város főutcája is a birtok egyik épületében. A „Pálinka Patika Város” egyfajta játék a képzelőerővel és a lélekkel, de mégis a járókelő elhiszi, hogy itt megállt az idő. Az élményhez pedig nagyban hozzájárul a szakszerű és humoros idegenvezetés, amelyet a Hét Mérföldön is híres Lúdas Mátyás nyújt.
Nyárjas, a varázslatos mese erdő
Lakitelket elhagyva újra a fáké a főszerep, mert ezen az úton meseszép fenyvesek és akácerdők váltogatják egymást a Világoshegyi vasútimegállóig. Itt egy fakereszt és tanyasi iskola áll, az utóbbi sajnos a felújítása során elvesztette a Klebelsberg típusú egykori épületek sajátoságát.
A következő településrész, amely már Nyárlőrinchez tartozik, a Nyárjas nevet kapta. Az állomás mellet található a helyi erdészkerület telephelye és a kastélyra emlékeztető erdészháza is. Tovább gyalogolva a sínek mentén feltűnik hamarosan Nyárlőrinc házainak sziluettje.
Szent Lőrinc egykori és mai temploma
A településre beérve érdemes kitérőt tenni Nyárlőrinc vagy korábbi nevén Koháryszentlőrinc Árpád-kor végén épült templomának alapfalaihoz.
A település első templomát még valószínűleg a 13-14. század fordulóján építették többnyire darázskőből. A félköríves szentélyű, kisméretű templomot a 14-15. század fordulóján átépítették és kibővítették. A gótika korszakában megnagyobbították a templomhajót, és támpillérekkel erősítették meg, melléje pedig tornyot kapcsoltak. Az épületet a 15. századtól egy kőből épített kerítőfal vette körül, ezen belül volt a falu temetője. A templom pusztulása a 17. század elejétől indult meg a település elnéptelenedésével együtt, majd a romokat a 19. század végéig a házak építéséhez széthordták.
A település másik nevezetessége a Sugár úton álló katolikus templom, amely 1924-1938 között épült fel jobbára eklektikus stílusban. Az épület belsejében látható oltárkép a templom védőszentjét, Szent Lőrincet ábrázolja. De Nyárlőrinc templomának is van ereklyéje a többi környékbeli templomhoz hasonlóan a Szent Családtól, ugyanis Boldog Gizella királyné csontjának egy darabját őrzik itt. A szentereklye a hajó jobb oldalán, egy mozaikfestmény közepén kapott helyet egy vitrinben.
Szent István király, avagy Szentkirály
A túra utolsó állomásához már nem kell sokat gyalogolni, ugyanis Nyárlőrincet és Szentkirályt egy alig 6 kilométeres szakasz köti össze. A településen több érdekes látnivaló is akad, például egy nem mindennapi tájház is. (A szentkirályi és a környékbeli látnivalókkal egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)
A jövetelünk célja a Szent István téren található. Ez az épület a település büszkesége, és a honalapító királyunk nevét viseli. A helyi katolikus közösség Zaboreczky Ferencz építőmestert bízta meg a szentkirályi templom terveinek elkészítésével. A neoromán és gótikus stílusú templom építése 1901 júniusában kezdődött el, és az év őszén be is fejeződött. A templom védőszentje Szent István lett, melynek ereklyéjét 1987. április 11-én kapta meg a község Marosi Izidor váci püspöktől.
Nem mehetünk el a településről anélkül, hogy szemügyre ne vennék a falutól mintegy hatszáz méternyire egy dombon található szentkirályi református templomot. A középkori épületekre hasonlító templomot az elődjének köveiből építették mai formájára. Az első említés a falu Árpád-kori templomáról az 1300-as évekből való, amely ekkor még elhagyottan és romosan állt a szentkirályi pusztában. A visszatelepülést követően a templomot újjáépítették, és támpillérekkel erősítették meg. A tizenöt éves háborút követően Szentkirály lakossága lecsökkent, és a középkori templom is elhanyagoltá vált, a 19. század közepére már csak falmaradványok álltak. 1901-ben ezeket a romokat beépítették a mai neogótikus templomba.
Az utolsó kilóméterek a helyi szőlőültevények között vezetnek majd. Visszaérve a Népfőiskolához pedig ne felejtsük el jobban szemügyre venni a szabadidőközpont érdekes látnivalóit.
Térkép e táj
Az alaptérkép forrása: www.openstreetmap.org
A túraútvonal nyomvonala GPX formátumban letölthető a térképrészletre kattintva!
Ha bár a cikk tartalmazza a pontos útvonal térképét és a letölthető GPX-et, de ha igazán biztosra szeretnél menni, akkor keresd fel a Magyar Szent Család Zarándoklat honlapját. Ott pontos információt fogsz kapni a soron következő zarándoklat útvonaláról és teljes programjáról.
Hasznos információk:
A kiskunsági túra útvonala:
Lakitelek, Népfőiskola - Lakiteleki Jézus Szíve-templom - Lakiteleki templomrom - Világoshegyi iskola - Nyárjasi erdészház - Nyárlőrinci templomrom - Szent Lőrinc templom - Szentkirály, Millenniumi park - Szent István templom - Református templom - Lakitelek, Népfőiskola
Táv: kb. 33 km
- Rozsnyóy Ákos
- Telefonszám: +36 70/325 4348
- E-mail: info@magyarszentcsalad.hu
Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,
ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!
A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!
Kápolnák Útja
A Felső-Kiskunsági turistaút érinti a terület híresebb kápolnáit, templomromjait, és több érdekes látnivalót is bemutat útja során.
Ne
hagyd
ki
ezeket
sem!
Betyár-dombi tanösvény
A 2,8 kilométer hosszú tanösvény egy varázslatos, a vidékre jellemző homokbuckás erdőben halad, ahol nem ritkák a méretes erdei fenyők.