Pallavicini uradalom - Az Alföld téged is vár

Volt egyszer egy Pallavicini uradalom

A Tisza alsó árterületén alakította ki a Mindszenttől Algyőig tartó minta birtokát a híres Pallavicini család. A család agrárszakértelmének köszönhetően virágzó uradalom alakult ki a folyó menti ártérben a 19. századra. A terület napjainkban fontos, nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, de emellett még ma is fellelhetők itt a Pallavicini építészeti hagyományokat magukon viselő gazdasági épületek.

Pusztaszer, egy elfeldett vadászterület

Zichy Leopoldina unokája, Pallavicini Alfonz 1870-ben telepítette be dohánytermesztőkkel az akkori Sövényházát, amelyet ma Ópusztaszerként ismerünk. Az itteni családi birtokon több gazdasági épület is áll még, ilyen például a levelényi kúria, a Hantházi major vagy a főutcán álló vadászkastély is.

Az 1880-ban épült, historizáló kastély is lehetne túránk kiindulópontja, de napjainkra az épület elvesztette történelmi értékét, jelenleg pszichiátriai otthonként üzemel, így nem látogatható. Ezért inkább az Emlékpark elől célszerű nekivágni a távnak, hisz található itt buszmegálló és Alföldi Kéktúra pecsét is. A kéken a Tisza felé indulva rögtön a birtok egyik tölgyfás útján vezet az utunk, a méretes óriások között bújik meg egy kicsiny erdőfolt. Az itteni homoki erdők, nádasok és mocsarak fő hasznosítási módja a vadgazdálkodás volt a 19. században. Az első utunkba akadó uradalmi épületre itt bukkanunk, ugyanis az ópusztaszeri major egykori gazdatiszt földszintes szállása itt áll. A késő klasszicista stílusban épült kúria mellet elhaladva egy széles földúthoz érünk, amelyen egykoron kisvasút robogott, ugyanis a Pallavicini uradalom majorságait egy keskeny nyomtávú vasút kötötte össze.

Ha már idáig eljutottunk, akkor menjünk tovább a folyó töltéséig a jelzésen, és ott jobbra fordulva meg se álljunk egészen Ányásig.

Az uradalom ékköve: Ányás

Ha megtaláltuk a Nemzeti park által kihelyezett táblát, itt időzzünk el egy kicsit. Ajánlott lemenni a Tisza „dunaknyarjához”, vagy szemrevételezni azt, ami a majorságból megmaradt, de jobbára csak természeti értékeket láthatunk a környéken.

Több szempontból is érdekes a Bakshoz tartozó Ányás nevű Tisza part rész és közvetlen környezete. A folyó egyik legszebb kettős kanyarja található itt, melynél szebb panorámát az alföldi embernek festeni sem lehetne. A vidék hajdani urai, a Pallavichiniek kikötőnek használták ezt a partszakaszt, ahol a major rakodója volt. Az uradalmi kisvasút fő állomása volt a töltés oldalában húzódó Ányási-major. Itt az ártéri részben 1787-től a szeri apátsági monostor leányegyháza állott. Ennek a helyére építtette a nyughelyükként is szolgáló kis kápolnájukat 1850-ben Pallavicini Alfonz. Az épület a II. világháborút lezáró fosztogatásig állt egy kis gondozott park közepén a majorsággal együtt. Falait az ötvenes években bontották el a környékbeli családok az építkezéseikhez. A grófi kriptából még időben sikerült a földi maradványokat kimenteni, és a sándorfalvi temetőbe helyezték át. 2015-ben az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark újra felépített a kápolna mását, amelyet pünkösdkor adtak át.

Pusztába rejtett kincsek

Ha a Tisza menti pusztaságot figyelmesen járjuk Dóc határban, akkor csupa érdekes, múltbéli kincsekre akadhatunk. Mert a történelem apró emlékei így vagy úgy itt rejtőzködik előttünk.

Az ártérben, az Ányási gátőrháztól nem messze található az egykori tanyaközpont temetője. A 100 évvel ezelőtti állapotokhoz képest ma már csak kb. fél tucat sírkő maradt meg, és a nevek is nehezen olvashatóak rajtuk. Sajnos a bokrokkal benőtt kiemelkedés környékét folyamatosan szántják, és egyre csak apad a sírkert területe. Valószínűleg a régi sírhantok fakeresztjeik elkorhadtak, a köveit pedig elhordhatták. Tovább baktatva a gáttal párhuzamos úton még egy artézi kút akad utunkban, mely felett egy kereszt is áll, bádog Jézussal.

Sétánk során a következő vízügyi objektum a Percsorai gátőrház, amelynek környékén több látnivaló is akad. Ugyanis 1879-ben Dóc határában átszakította a gátat a Petőfi által sokszor leírt vad Tisza. Emlékét a kitörésnél egy rozsdás tábla, a nyomát pedig csodálatos természeti képződmény és fontos hullámtéri élőhely őrzi. A töltésszakadástól nem messze, a szántóföld közepén egy különleges emlékmű található. 1935-ben egy repülőgép a fának ütközött, s azt követően lezuhant a dóci pusztában. A gép egyik pilótája a helyszínen életét vesztette, és az ő emlékére állították fel ide az emlékművet.

Mit rejt a Sándorfalvi-erdő?

Ha pontosan követtük a berajzolt útvonalat és nem hagytunk ki semmi látnivalót, akkor a gátőrháztól már a sárga sávon haladunk Dóc felé a kereszttöltésen. A településen áthaladva ne feledjünk el balra letérni az erdőbe, és innentől kezdve a kéket kövessük Sándorfalva központjáig

Sándorfalva határában, a csongrádi műúttól keletre húzódik a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet legnagyobb egybefüggő erdeje, a Sándorfalvi- vagy más néven Vöröscsárdai-erdő. A homokra telepített igen változatos árnyas többek között homokbányát, szikes laposokat, homoki gyepeket, és telepített tűlevelű erdőket is rejt. Emellett több olyan ritka növényt regisztráltak itt, amelyek nem őshonosak az Alföld vidékein. Az uradalom idején telepített árnyas rejti az egykoron igen népszerű pihenőhelyet, a Csikós-csárdát. Az épület régen a vadászok törzshelye volt, de manapság pókok és rágcsálók lakják, sajnos.

Pallavicini Sándor városa

Sándorfalva mai magja egykoron uradalmi majorság volt, és a település fejlődése az 1879-es tiszai árvíz után indult meg, miután az algyői árvízkárosultak települtek be ide. Kezdetekben az 1880-ban épült plébánia udvarán lévő melléképületben miséztek a helyi katolikusok. Pallavicini őrgróf támogatásával készült el a ma is álló katolikus épület 1882-ben. Az eklektikus stílusú templomot a váci püspök szentelte fel Szűz Mária tiszteletére. A templomkertben pedig a sétaút mentén egy iparművészeti szempontból is értékes, a pécsi Zsolnai-gyárban készült kerámia stációképek láthatóak. A kálvária reliefjeit Domonkos Béla szobrászművész készítette.

A település alapítása előtt már állott a híres Pallavicini család itteni kúriája, melyben az őrgrófnak is volt itt néhány szobája, ezért terjedt el a vadászkastély kifejezés a helyiek körében. A város központjában található neonklasszicista épületet 1879 körül építették, és az uradalmi ügyintéző otthona és irodája kapott itt helyet. Az épület a Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség székhelye volt, majd a II. Világháború után államosították, óvodát és iskolát alakítottak ki benne. 2010-ben a hangulatos park közepén álló műemléképületet felújították, termeiben állandó és időszaki kiállítások kaptak helyet. Az itt található Pallavicini Emlékszobában egy egész tárlat foglalkozik a család történetével, mely jórészt a mindennapokat felidéző emléktárgyakból, bútorokból és dokumentumokból áll. A többi terem a város történetelmét és a helyi népéletet mutatja be egy helytörténeti gyűjtemény keretében. A kastély díszterme biztosít helyet az időszaki kiállításoknak, ahol helyi vagy Sándorfalvához kötődő alkotók mutathatják be műveiket.

Útravalóul

A tiszai túra útvonala:

Ópusztaszer, emlékpark (K) - Levelény – Töltés - Ányási major - Tisza - Pusztai temető - Anti-kút - Percsorai gátőrház (S) – Dóc – Elágazás (K) - Vöröscsárdai-erdő - Nádas-tó - Sándorfalva

Táv: kb. 35 km

Ajánlott kiadvány(ok): Alföldi Kéktúra igazolófüzet

Hasznos információk:

Ha szereted a különleges és egyedi strandokat, akkor a Sándorfalva északi végénél található bányató biztos tetszeni fog. A város önkormányzata létrehozta a Nádastó Szabadidőközpontot az egykori homokbányászat miatt keletkezett tó helyén. A tavat a várossal egy közel 1 km hosszú kerékpárút is összeköti, amelyet az Alföldi Kéktúra útvonala is érint.

Pallavicini Kastély:

- Cím: 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 6.

- Telefonszám: 62/251-291 és 20/777-1284

- E-mail: sfalvakultura@gmail.com

- Kiállító terek nyitva tartása

Sándorfalvi Nádastó és Szabadidőpark