Az Ócsai Bazilika és a Selyem-rét
Ócsa ad otthont a román kor legértékesebben fennmaradt magyarországi alkotásaként számon tartott premontrei Bazilikának. De ha már idáig eljöttük, ne elégedjünk meg csak a bazilika látványával, hanem gyalogoljunk el az Ócsai Tájvédelmi Körzet legféltettebb részéhez, a Selyem-réthez. A mocsárréten egy 1,5 kilométeres sétaút során az itteni területek élővilágába nyerhetünk betekintést, és közben gyönyörködhetünk a láperdő faóriásaiban is.
Ócsai Bazilika, ahol meglevenedik a középkor
A mai Ócsa helyén egykoron lápok és mocsarak húzódtak, az ide érkező francia szerzetesek építették fel monostorukat, amelyet 1234-ben említenek először az írások. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt, román stílusú templom valószínűleg a 12-13. század fordulóján épült.
A kolostor a településsel együtt a 15. századra fokozatosan elnéptelenedett, majd a török időkben az épületet mecsetként kezdték el használni. 1560-ban a reformátusok vették át a romos állapotba került épületet. A lakosság a 17. század elején református hitre tért, de az 1770-es évektől a településen újjáéledt a katolikusság is, akik szerették volna a romokat felhasználni saját templomuk építéséhez. Szerencsére gróf Teleki József megvédte az ősi templomot, és 1773-tól 1777-ig a református egyházközséggel karöltve rendbe hozatta az épületet. Az 1900-as feltárások során felszínre került az a falképegyüttes, amely a 13. század utolsó negyedéből származik, és apostolokat, szenteket és legendákat ábrázol.
Öregfalu és Tájház
A bazilika szomszédságában található az ócsai Öregfalu, amely településrész máig megtartotta eredeti szerkezetét, és régi stílusú házait. Az itt élők néphagyományait pedig a településmag szívében álló tájház tárja fel a látogatók előtt. A helytörténeti gyűjteményt bemutató parasztházban és a hozzá kapcsolódó épületekben megtekinthetők a polgárosodó parasztság helyben gyűjtött használati tárgyai, munkaeszközei, ruhái és bútorai.
A műemléképületek közül indul a sárga sávjelzés, amely a szomszédos Ócsai Tájvédelmi Körzetbe vezet. A 3,5 kilométer hosszú turistaút először az Öreg-hegy alatt halad el, majd a műúthoz érve beveti magát az erdőbe. Érdemes ezen a részen is nyitott szemmel járni, ugyanis a fák alatt az Alföldre valaha oly jellemző lápos, mocsaras, ingoványos terület húzódik.
Ócsa értékes élővilága: a Selyem-réti tanösvény
A tanösvénynek otthont adó Nagy-erdő helyén egykoron egy kiterjedtebb láprendszer húzódott. A Duna-Tisza közi homokhátság és a Duna-völgy találkozásánál fekvő mocsaras, ingoványos területekre az itt élő emberek ragasztották rá a turján nevet. A múltbéli területek mérete mára a lecsapolások és öntözések miatt jelentősen összezsugorodott. Éppen ezért jött létre az Ócsai Tájvédelmi Körzet, amely a különös természeti értékkel bíró lápmaradványokat védi, hiszen számos ritka növény-és állatfajnak ad otthont e terület.
Az ócsai műúttól indul egy tanösvény, amely az itt húzódó előhely gazdag természeti értékeit mutatja be táblák nélkül 1,5 kilométer hosszan. A sétaúthoz egy vezető füzet is tartozik, amely helyettesíti a tanösvény információstábláit, ez az ócsai tájházban szerezhető be.
Figyelem, a tanösvény nem körtúra, a sárgasáv az innen 9 kilométerre lévő Inárcsra vezet tovább!
Az Ócsáról induló sétaút nem érhet csak így véget, ugyanis a szomszédos Dabast méltán nevezik "a kúriák városánka". "Milyen élményeket tartogat Dabas" címmel olvasható az írásom a csodahelyek.hu oldalán!
Hasznos információk:
Ócsai Tájház:
- Cím: 2364 Ócsa, Dr. Békési Panyik Andor u. 6
- Telefonszám: +36 30 494 3368
- E-mail: ocsaitajhaz@dinpi.hu, bereczt@dinpi.hu
- https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/bemutatohelyek/ocsai-tajhaz
Selyem-réti tanösvény:
- Táv: 1,5 km
- Információs táblák: -
- Üzemeltető: Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Vezetőfüzet: van
Ajánlott kiadvány(ok):
Gödöllői-dombság és Ország közepe turistaút turistatérképe
Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,
ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!
A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!