Mályvád 55

Létezik egy olyan gyalogtúra, amely Gyula híres várától indul, több elfeledett kastélyt is érint, de bemutatja a körösök világát és csodaszép alföldi erdőkbe kalauzol. Ha ez nem lenne még elég indok, hazánk 1000. védetté nyilvánított területe, a Mályvádi őstölgyes is az útvonal része.

Közép-Európa egyetlen sík vidéki vára

Gyula ékessége és büszkesége a belváros szívében álló középkori téglaerőd, amely Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki vára. A történelmi épületet egy hozzá méltó ősfás park és a várárokból kialakított csónakázótó szegélyezi.
Az itteni uradalmat még 1403-ban Zsigmond adományozta egy helyi bánnak, aki kiemelt jelentőségű várat építtetett. A későbbiekben Mátyás király fia, Corvin János palánkfallal, ágyútoronnyal és rondellával bővítette a várat, hogy megerősítse a védelmi rendszerét. Így nem meglepő, hogy a török ostromok alatt a magyarok várkapitánya 14-szer verte vissza Szulejmán szultán seregeit a falak alatt. A gyulai vár mondhatni egész jól viselte a török harcokat, és még a Rákóczi-szabadságharcban is szerepet kapott.

Bár fentebb említett teljesítménytúra a Béke sugárúton található általános iskolából indul, de a piros jelzés érinti az összes belvárosi látnivalót és hamar Gyulavári felé terel bennünket a Kisökörjárási-erdőn keresztül.

Túl a Fehér-Körösön: Gyulavári

Mielőtt átkelnénk a Fehér-Körösön, érdemes megállni és szemügyre venni a gyulai tűs gátat, amely 1896-ban készült a folyón rendszeresen levonuló árhullámok miatt. Az akkoriban modernek számító létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került, és helyére egy újabb gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék egy része a tömlős gát mellé került kihelyezésre. A parton álló kis házban pedig bemutatószobát rendeztek be, melyben tablók, makettek mutatják be a létesítmény múltját.

Gyulavári másik büszkesége a központban álló, feltehetően 1794 körül épült Wenckheim-Almássy-kastély. A romantikus elemekkel díszített, eklektikus stílusú épületegyüttes egy gondozott parkkal rendelkezik, kápolnájában pedig rendszeresen tartanak esküvőket.

A községet a Dénesmajorhoz vezető műúton hagyjuk magunk mögött. De előtte érdemes feltölteni az ivóvíz készleteinket, mert a településen található kék kutak egy darabig az egyetlen vízvételi lehetőség.

A pusztuló évszázados erdő

Ha a Solymosi területrészt elértük, akkor már megjelenik a Bihari-hegység égbeszökő ormai és Békés megye legnagyobb kiterjedésű erdeje, a Gyulavár-i-erdő, vagy más néven Mályvád. Az 1989-ben védetté nyilvánított terület számos növény és állatritkaságot rejt, de különleges és egyben hátborzongató szépségét az itt haldokló famatuzsálemek látványa jelenti. A folyamatos vízhiány miatt kiszáradó fák pusztulásukat követően visszaporladnak a természet örök körforgásába.

A piroson továbbhaladva még sokáig kanyaroghatunk a környék legszebb árnyasában, és közben olyan érdekes vizes élőhelyeket figyelhetünk meg, mint a Bíri-tó vagy a Fekete-Körös itt „felejtett” holtágai.

Üdülőközpontok az erdőben

Városerdőre érkezvén először a parkerdőben húzódó Galagonya tanösvény fogad, amelyet a helyi erdészet alakított ki a környék ökoszisztémájának megismertetése érdekében. A sétaút sok érdekességet feltár a környékre jellemző életközösségekből 14 állomáson keresztül. A pihenni vágyókat még padok, asztalok és szalonnasütő helyek várják.

Innen már csak pár kilométerre található Szanazug a Fekete-Körös gátján sétálva. A Dobozhoz tartozó üdülőterület a horgászok, fürdőzők és a vízi sportokat kedvelők igazi paradicsoma. Az üdülőövezetéből indul egy különleges tanösvény is, amely a piros turistajelzést követi. Az utunkba akadó információs táblák többek között ismertetik környékbeli erdők történetét, de elkalauzolnak a Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvárhoz is. A Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában álló sáncvárat feltehetően a 10-11. században építették fából, és tornya is volt egykoron. A lakótoronnyal is rendelkező vár a 13. századra megsemmisült, napjainkban már csak a vonulata mentén találni néhány kívül-belül vörösre égetett rögöt.

Pósteleki Szabadidőpark

A várat elhagyva már Doboz határában járunk, a jelzés egyenesen a város református templomához vezet. A 18. századi barokk stílusú műemlék jellegű épület mellett elhaladva gyorsan magunk mögött hagyjuk a város zaját, és a Kettős-Körös hídján áthaladva visszatérünk a fák közé, ahol már a híres Pósteleki-erdőben járunk

Itt található a megye legfiatalabb és egyben talán legromosabb kúriája, a Széchenyi-Wenckheim kastély. A neobarokk stílusú, 72 szobás épület megrendelője a környék többi díszes építményeihez hasonlóan gróf Wenckheim Krisztina volt. A II. világháborút követően az épületet államosították, a berendezéseit a környékbeliek felhasználták, tégláit széthordták. De az épület homlokzatának egy része megmaradt, és még így, romos állapotában is tiszteletet parancsolóan áll az évről-évre egyre szépülő szabadidőpark közepén.

Póstelek egyébként egy igazi turistaút csomópont, ahol többféle jelzés találkozik. Mi itt válasszuk a zöldet, ugyanis ez a jelzés vezet vissza Gyulára. A Hajlási-erdőn át, a Wesselényi-tó érintésével érkezük meg végül a településre.

Térkép e táj

Útravalóul

A Körösök Völgye Turista Egyesület szervezésében minden év augusztusában megrendezett teljesítménytúrák főattrakciója a "Mályvád 55”. Hogy miért érdemes ilyenkor jönni? Évről évre Vidovenyecz Zsolt és maroknyi csapata fáradságos és kitartó munkával rendezi meg a Dél-Alföld legszínvonalasabb teljesítménytúráit a Gyula környékén található erdőkben.