Holtágak a Gemenci-erdőben - Az Alföld téged is vár

Holtágak mentén a Gemenci-erdőben

Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, amelyet a Duna holtágai és még élő kanyarulatai fognak közre. Nincs könnyű dolga annak, aki az itteni erdőrengeteget szeretné bejárni, ugyanis Gemenc nagyobb része a turisták elől el van zárva. De jó hír, hogy az Alföldi Kék és a Magyar zarándokút is érinti a területet. Ezeket kombinálva a "Gemenc kapujában" található kisvasút végállomásáról indulva egy élményekben gazdag, egésznapos sétát tudunk tenni az átéri erdőben.

Figyelem!

Szomorú hír, hogy a Gemenc ZRT. a Vén-Duna és Cserta-Duna találkozásánál lévő hidat a rossz állapota miatt elbontotta. Tehát a Gemenci-erdőben lévő kék keresztjelzésű turistaút így gyakorlatilag megszűnt!

A cikkben szereplő a gemenci kisvasút Nyárilegelő állomásától az Alföldi Kéktúrához vezető útvonalat ne használjátok!

Kisvonat, kiállítás és egy arborétum

A Gemenci Erdei Vasút az ország egyetlen ártérben haladó erdészeti kisvasútja, amely Pörböly és Bárányfok falvak között közlekedett fénykorában. Hajdanán több különböző vonalon szállították az erdőben kivágott fákat, majd ezeket 1966-ban egyesítették. A háborítatlanság megőrzése miatt a teljes szakaszon nem pöfög ma már az erdei vasút. Az üzemeltetők két részre bontották a közlekedést, az egyik a Keselyűs fogadóépülettől a Duna-deltáig közlekedik, a másik pedig az Ökoturisztikai központból a Malomtelelő állomásig halad

A Gemenci Erdei Vasút fogadóépülete mellett áll a „Gemenc Kincsei” elnevezésű kiállítás. A néprajzi múzeumrész betekintést enged a Sárközi élet mindennapjaiba, és bemutatja az erdő főemlősét, a gímszarvast. Emellett megismerkedhetünk a környék ártereinek élővilágával is hagyományos és interaktív bemutatók keretében.

A Pörbölyi Ökoturisztikai központot az ide érkező vendégek magas szintű kiszolgálása érdekében hozták létre. Így szinte egész napos, sőt akár egy hétvégés programot is kínálnak itt az üzemeltetők. A központ területén található játszótér, múzeum, konferencia terem, vadmegfigyelő és egy arborétum is. Az ártérben élő fás szárúak nagyszámú egyedfaját bemutató, kitáblázott kertrészben található egy faház is, amely szállásként is kibérelhető.

Nyárilegelőig a Kéken

Az Ökoturisztikai központot az Alföldi Kék jelzésein hagyjuk el, amelyek a létesítmény keleti kapujánál vezetnek be az erdőbe. A Nyárilegelőig vegyes fás, de összefüggő lombkoronájú erdőben haladunk. Itt-ott feltűnik egy-egy méretes faóriás is, sőt az 1810 körül természetes módon lefűződött Kerülő-Duna is a turistaút mellett kanyarog.

A kisvasút megállót elérvén érkezünk meg a Duna leghosszabb holtágához, a Rezéti-Dunához. A 14 kilométer hosszú Dunaág mentén számos, különösen értékes élőhely található. Sőt a megállóból ráláthatunk a Veránka-szigetre is, amely a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik szigorúan védett területe.

A Nyárilegelőtől a kék kereszten folytassuk tovább a sétánkat, amelyet járva még mindig Gemenc varázslatos növény és állat világát csodálhatjuk.

A holtágak birodalma

Az utunk során több Duna holtágat is érintünk majd, ezek közül a Vén-Duna emelkedik ki a szélessége és a természeti szépsége miatt. A Dunával kapcsolatban álló kanyarulat a nyugodt vize és a nagy kiterjedésű ártéri erdősége révén Gemencnek az egyik közkedvelt holtága. A meder átvágásával létrejött Duna mellékág a Koppány-szigetet öleli körül, amely így a folyón vízitúrázva kellemesen körbe evezhető.

A Vén-Dunát érintve már a Bajához tartozó Dunafürdőn járunk, a településrészen található ülőtelepen rengeteg horgász hely és fedett pihenő várja az ide érkezőket.

Dunafürdői piros útvonal

Dunafürdőn váltsunk jelzést, és a piroson menjünk tovább, ezen halad egyébként a Magyar zarándokút is.

Az útvonal érineti a Pörbölyi-erdő egyik legfiatalabb Duna-ágát, a Móric-Dunát. Az 1839-es Királyi Dunamérési Intézet térképén is már megjelenő holtág egykoron dél felé fokozatosan elvándorolva folyamatosan építette és rombolta ezt a vidéket. A holtágat az 1950-es évekre véglegesen stabilizálták különböző védőművekkel, így napjainkban még mindig megfelelő a vízállás itt az evezéshez is.

A Móric-Duna környéke számos faóriással dicsekedhet, de mind közül a legnagyobb a „Pörbölyi Titán”. A négy, fekete nyár sarjból összenőtt faóriás lenyűgöző látvány nyújt, nemhiába kapta a „Magyarország legnagyobb kerületű fája” titulust. Az 1200 centiméteres körmérettel rendelkező fa korát alig 100 évre becsülik, de a fa egészséges és életerős, ezért nagysága még sokat gyarapodhat.

A gigászi fához vezető, a pirosról letérő út egy falevél formájú piktogrammal van jelölve, és ez kb. 2 kilométeres kitérőt jelent.

A Cserta Holt-Duna mentén

A pirosra visszatérve észak felé vezet majd a turistaút, és az erdészház után egyenesen az Alföldi Kékbe futunk bele. Itt érintjük a Cserta-Duna legszebb részét, ahol sokáig sétálva élvezhetjük az árnyas és természetes vízfelület szépségét.

A Csertai holtág 1830-as években természetes úton fűződött le az anyafolyótól. A közel 6 km hosszú holtág évről-évre feliszapolódik, sőt ki is szárad néha, ezért természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. A "szentély" típusú holtág egyre több kirándulót vonz ide.

Útravalóul

A Gemenci túrázás előtt mindig érdeklődjünk a lezárásokról, mert az egyes szakaszokra az erdőgazdálkodás látogatási korlátozást rendelhet el, például nagyobb árvizekkor vagy ősszel a vadászatok idején.

Hasznos információk:

A gemenci túra útvonala:

Pörbölyi Ökoturisztikai központ (K) – Nyárilegelő (K+) – Vén-Duna (P) –Dunafürdő – Móric-Duna – Pörbölyi Titán – Cserta-Duna (K) – Ökoturisztikai központ

Táv: kb. 27,5 km

Pörbölyi Ökoturisztikai Központ

- Cím: 7142, Pörböly, Bajai u. 100

- Telefonszám: +36 74 491 483

- E-mail: gemenc@gemenczrt.hu

- http://turizmus.gemenczrt.hu/

Ajánlott kiadvány(ok):

- Szekszárdi-dombság, Gemenc turistatérkép

Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,

ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!

A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!

Kolon-tó kör

A szigorúan védett vízfelület több különböző, érdekes élőhelytípusból áll össze, és ezeket egy-egy tanösvény vagy kilátó segítségével ismerhetjük meg.