Bedő Albert emléktúra - Az Alföld téged is vár

Bedő Albert emlékezete

A Kőrös-ér völgyére jellemző szél fújta homokbuckákat a 19. század eleje óta erdő telepítésével kötötték meg. Az egyik ilyen rengeteg az Ásotthalmot körülölelő erdőség, amelynek egy része pihenő erdő, a másik pedig az itteni Erdészeti szakközépiskola tanulóinak gyakorló terepe. Az ásotthalmi kék kereszt útvonalat éppen az itteni varázslatos erdők, és a település környékén szétszórtan elterülő látnivalók megismertetésére hoztak létre a természetbarátok.

Séta a Dugonics-erdőben

A túránk kezdőpontja a Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén álló Back-kápolna, ahol a főúton haladó buszjárat is megáll, és a csorvai elágazásig kell kérni a jegyet. A helybeliek által Erzsébet-kápolnának is nevezett takaros építményt Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette a fiatalon elhunyt fia, Ottó emlékére 1937-ben. A szürke vakolatlan épület szomszédságában egy erdei pihenő áll, amelyet az erdei turizmus fellendítése érdekében alakítottak ki. Ha már eljutottunk idáig, akkor a Dugonics-erdőben járunk, amely egy természetvédelmi terület, és a madárvilága miatt is megéri a figyelmet.

A sétánk nagyobb hányadában egy összefüggő erdőségben vezet majd az utunk, irányt pedig a kék kereszt mutat nekünk. A térségben igen régi hagyományai vannak a vadászatnak, ezért az utunk elején már rögtön egy vadászház mellet haladunk el. A Bedő-ligetet elérve hatalmas platánok, méretes kocsányos tölgyek, fekete diók és vénic-szilek közé csöppenünk. Ezeket a fákat Kiss Ferenc ültette 1909-ben, az országos főerdőmester, Bedő Albert születésének 70. évfordulójára.

A tanyasi hagyományokat őrző Gátsor

Miután kiérünk az erdőből, hamisítatlan Alföldi kilátás fogad, a végtelennek tűnő látómezőt csak egy-egy romos tanya töri meg. Mielőtt még lakott területre érnénk, egy különleges szabadtéri kiállítás bújik meg a déli „fertályon”. Az itteni határ mentén felelhető bunkerek maradványaiból, és makettekből páratlan hangulatú, a határőr tevékenységet bemutató kiállítás látható a pusztában. (A kiállítás csak előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.)

Lassan meg is érkezünk Ásotthalom legrégebbi területrészére, Átokházára, amely a monda szerint azért kapta mai nevét, mert egykoron itt volt az országban a legmagasabb az öngyilkosságok száma. A határ menti tanyavilágot a múlt században amnesztiát kapó rabokkal telepítették be. Így népesült be a Szegedtől északra fekvő, akkor még lakatlan terület. Persze egy másik folklór szerint inkább a több évi terméketlenség miatt nevezték el a területet az itt lakók Átokházának. Elhaladunk a tanyaközpont egykori iskolája és szépen rendben tartott keresztje mellet, és a betonúton folytatódik tovább a gyaloglásunk.

Ásotthalom központjától mintegy 10 km-re található Gátsor, ez az apró településrész ad otthont a környéken egyedülálló és tájjellegében a tanyai hagyományokat őrző Gátsori Tanyamúzeumnak. A helyi felajánlások után, 2009-ben nyitotta meg kapuit a tájház jellegű épület, amelyben helyet kaptak az 50 évnél régebbi bútorok és eszközök, melyeket elődeink nap, mint nap használtak. Az itteni közösségi ház pedig a tanyasor társasági életének ad otthont, családi összejövetelek, bálok, kulturális programok és szentmisék váltják egymást a modern épületben. (A kiállítás csak előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.)

"Kiserdészek" gyakorló terepe

Gátsorról az utunk visszavezet az erdőbe, ahol a Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola által kezelt Tanulmányi-erdőben járunk. Ez az árnyas rejti a környék legidősebb és legméretesebb óriását, a Ruzsa-fát. Csongrád megye legismertebb matuzsáleméhez több monda is fűződik, az egyik szerint Rózsa Sándor menekülés közben elvágtatott a fa alatt, annak út fölé nyúló ágára kapaszkodva elbújt, és üldözői a lovas nélküli lovat üldözték tovább.

A túránk utolsó látványossága az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola, amely épület, mint egy 130 éve képzi és neveli ki hazánk erdészeit. A tanintézmény magas szintű és természet közeli oktatásával kiemelkedő agrár-kultúrtörténeti értéket képvisel. Az iskola fontosságát jelzi, hogy az 1883-as megnyitását követően Ferenc József király is tiszteletét tette Ásotthalmon.

A intézmény életében fontos szerepet játszik az oktatás mellett az erdészet és a vadászat hagyományainak őrzése, így nem meglepő, hogy a falak között egy kiállítás is helyet kapott. A négy helyiségből álló múzeumban az iskola alapításának történelme és azok dokumentumai láthatóak. Ezen kívül a nagy terem ad otthont egy korabeli, erdészeti és vadászati kiállításnak. Természetesen egy részleg külön foglalkozik Ásotthalom környékének természeti értékeivel. (A kiállítás csak előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.)

Útravalóul

Ha szeretnénk hazánk legfiatalabb természetvédelmi területén kalandozni, akkor az Ásotthalom központjából induló piros túraútvonal tökéletes választás. A Móra-túrákból kialakított turistaút a környék fő értékeire koncentrál, így a Csipak-semlyék, a Madarász-tó, a Nagyszéksósi bivalygulya és az Ásotthalmi Csoda-rét is helyet kapott az útvonalon.

(A „Köröséri Csodákkal” egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)