Alföldi Szent Márton Zarándokút - Az Alföld téged is vár

Alföldi Szent Márton Zarándokút, a mostohagyermek

Az „Alföldi Szent Márton Zarándokút” Jász-Nagykun-Szolnok vármegye legnépszerűbb zarándokutja, amely Kunszentmártont és Tiszapüspökit köti össze. Az egyedi jelzésű túraútvonalat Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulójára azért hozták létre, hogy eképp népszerűsítsék az Alföldi zarándoklást. A több, mint 100 kilométer hosszú természeti, építészeti és kulturális látnivalókban gazdag gyalogút a Tisza középső szakaszának mentén lévő települések templomait fűzi fel, de bekukkant a csodás Köröszugba is.

Tartalomjegyzék:

- Szolnok felé félúton

- A kengyeli nyereg

- Tiszakanyar híres városai

- Tiszazugi református birtokok

- A csépai fertály

- Megérkezés a Körös-vidékre

2022-re a Magyar Zarándokutak legmostohább gyermekét az „Alföldi Szent Márton Zarándokutat” választottuk, hogy a csapattal hozzánk hű módon teljesítsük azt. A gyaloglásaink során elsősorban az utunkba eső templomokat és kápolnákat kutattuk fel, de nem voltunk rest kitérőt tenni, ha az útvonaltól távolabb is újabb látnivalót sejtettünk.

Szolnok

„Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el,

Öröm kísérjen végig, amíg úton leszel.

Legyen boldog életed, és mindig az övé.

Szívünkből szeretünk, imában kísérünk,

Életed célja felé.”

Keresztény ének

Szolnok felé félúton

Tiszapüspöki Fő utcáján álló Szent Márton templomtól indul a Jász-Nagykun-Szolnok megyei zarándokút. A község temploma 1769-ben épült barokk stílusban Franz József egri építész tervei alapján. A templom érintése után a turistaút a Liszt Ferenc, és a Rákóczi utcán keresztül hagyjuk el a települést, majd az autópálya alatt áthaladván érkezünk meg a Tiszához.

A folyó mellett menve mintegy 1,5 kilométer múlva találkozunk az anyafolyó egykori ágával, amelyet a Tisza szabályozása során az 1840-es évek végén átmetszéssel alakítottak ki. A Szajoli Holt-Tiszát elhagyva, a Gátőri út kereszteződésénél áll egy tábla is, amely azt jelzi, hogy mi éppen a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben vagyunk. A Hortobágyi Nemzeti Park ezen részterülete jószerivel értékes ártérirétekből és –erdökből áll, ahol páratlan állat- és növényvilág honol.

A Szolnok - Szajol vasútvonalat 3,5 kilométernyi sétát követőjen érjük el, és ekkor már újra visszatérünk a Tiszához. A töltés mellett tovább haladva feltűnik egy régi gátőrház, és aztán Szandaszőlős házai is. Szolnok ezen városrészét az Alcsi-Holt-Tisza öleli körül, amely partja a környék egyik legcsendesebb és természeti szépségekben gazadag üdülőterülete. A szandaszőlősi Tisza holtág a szajoli társához hasonlóan mederátvágással jött létre a folyó szabályozásakor 1857-ben.

Miután a turistaút át haladt a Tisza-híd alatt délnek (vissza)fordul, ezért aki Szolnok műemlékekben gazdag belvárosát és híres templomait szeretné megtekinteni, annak itt kitérőt kell tenni. De a néhány plusz kilométer garantáltan megéri, hiszen a középkori részekkel rendelkező vártemplom és a Belvárosi Szentháromság templom az alföldi város legrégebbi műemlékei. S míg az előbbi a klasszicista stílusú külsöjével hívja fel a figyelmet, addig a másik barokk oltárival szerzett hírnevet az évek során.

Kengyel

„Jézus Édes Szíve, Téged szerető minden lélek enyhületes nyughelye,

Neked ajánlom e napon szívemet, testemet és lelkemet,

hogy minden veszedelemtől, tisztátalan gondolattól s kívánságtól

és a gonosz ellenség alattomos támadásaitól megoltalmazz.”

Ima Jézus Szent Szívéhez

Kengyeli nyereg

A turistaút Szandaszőlős belterületén 5 kilométer hosszan betonon halad, majd csak ezután térünk vissza az Alcsi-Holt-Tisza partján húzódó szépséges ártérierdőbe. Nem sokiág bandukolhatunk a fák között, hiszen a szolnoki helikopterbázis megkerülése elengedhetetlen, de cserébe felmászhatunk a kerítés tövében lévő kisebb magaslatra egy kicsit körbe nézni. Sőt innen a következő híresebb kunhalom szinte már csak egy karnyújtásnyira található.

A Beke Pálról elnevezett halom egy a Túri-síkra jellemző csodálatos homok-dombsor közepén áll. A kurgán az ősi magyar jelképrendszer szerint hármas halom, de ezen kívül gyógyító erejű földsugárzások csomópontja is. A 101,3 méter magas kunhalom Beke Pál vitézről kapta a nevét, aki a legenda szerint annyi törököt kaszabolt itt le, hogy a csontjaikból egy „púp” nőtt ki a földből. Napjainkban a dombot egy közösség ápolja, akik virágágyásokat telepítettek és padokat, keresztet, kopjafát is állítottak fel. Az itteni kelta, egyiptomi és ősmagyar hitvilágot összemosó kiállítás látványát viszont nem biztos, hogy mindenki egyformán betudja fogadni (Ízlések és pofonok).

Az emlékhelyi kitérő után mintegy 8 kilométeres eseménytelen gyaloglás következik Kengyelig. A község központjában 1934-36 között épült neoromán katolikus templomot és az eklektikus református istenházat érdemes közelebbről szemügyre venni. A nyugodt kis településen áthaladó, forgalmas országutat a turistaút 6 kilométer hosszan kerüli meg, majd végül bekeveredik a Baghy-Majorba. A régi uradalmi bitokon több érdekes látnivaló is akad, hiszen megcsodálhatjuk a család kápolnáját és kúriáját, valamint a környék legszebben felújított szélmalmát.

Vegyük is sorba. Először a család 19. századi kúriáját pillantjuk meg, amely egykoron Gazdaházként működött. A műemléképületet a település önkormányzata hozatta rendebe, és napjainkban régi mesterségek megismerésére van lehetőség benne. Az épület szomszédságában, a Főút túloldalán áll a Baghy család temetkezési kápolnája, amely valószínűleg a 19. században épült. A Szent Imre tiszteletére felszentelt klasszicista épület alatt egy kripta található, ahol a család leszármazottjai nyugszanak. Végül a környék egyik legszebben épen maradt szélmalma vonja magára a tekintet, amely amellett, hogy ipartörténeti műemlék, még egy védett kunhalom tetején is áll. Az emblematikus épület az 1800-as évek közepén épült az Almásy család kívánságra, tőlük vásárolták meg azt később a Baghy család a majorral együtt. A malom 1945-ig működött, majd az épület alatti domb lett az első kunhalom, amelyet védetté nyilvánítottak Magyarországon. A malmot az 1960-as években felújítottak, azóta napjainkban alkotóházként és madármegfigyelőkén használják.

Tiszakanyar

A majorból kifelé jövet a jelzések egy szántásba vezetnek bele, ennek az az oka, hogy a Törökszentmiklósi út melletti földutat elszántották, ezért mindenképpen betonon kell tovább mennünk. Jó hír viszont, hogy a 442-es úton már kerékpárút is található, ezért egy jóval biztonságosabb úton érkezünk meg Martfűre. A város szélében elhaladunk az igen rosszbőrben lévő a vasútállomás mellet, majd egy jobbost követően érkezünk meg a városközpontba.

„Dicső István, nagy királyunk,

Téged ég s föld magasztal,

Téged tisztel kis országunk,

Első szent urának vall.”

Faludi Ferenc - Szent István királyhoz

Tiszakanyar híres városai

A Martfű városnézést érdemes a település két újkori templomával kezdeni, amely közül talán a Szent Tamás-templom az érdekesebb. A modern stílusú épület tervezője Marosi Gábor építész volt, és 1991-ben készült el az építmény. A templomot a névadó apostol életének két legfontosabb helyszíne ihlette, Jeruzsálem és India. Ugyanis az épület alaprajza egy „Jeruzsálemi keresztet” formáz, míg az indiai motívum, a búzavirág-folyondárral díszített koszorú a kupola belsőfelében jelenik meg, amely Takács Ferenc festőművész alkotása. A Szent István téren áll még egy szintén modern hatású református templom, és Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotta Szent István-szobor.

A buszállomás érintését követően némi kacskaringó következik, majd a Városi Művelődési Központ mellet haladunk el, s ebben a szépen felújított épületben található Martfű helytörténeti kiállítása. 1940-től Martfű gazdasági ereje jelentősen nőtt, ezért 1950 és 70 között a Tiszazug legiparosodottabb községe volt. Az itteni virágzó cipőipar tette igazán híressé a várost, de sörgyár és növényolajgyár is létesült az agglomerációban. Ezt a fejlődést mutatja be a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása.

Egy bal kanyar után a Martfűi Termál SPA felé vesszük az irányt, és az épületet megkerülve érkezünk meg a régi ismerősünkhöz, a Tiszához. Ezt követően a gyógyfürdőhöz tartozó festői horgásztó mellet visz az út egyenesen a pusztába. Miután elhagytuk a régi majorság istállóját, mezőgazdasági földek mellet haladunk el, majd egy kisebb erdőhöz érve a turistaút jobbra fordul. A továbbiakban egy elvadult aljnövényzetű árnyasban haladunk, balkezünk felől pedig Tiszaföldvár horgásztava terül el. Ha a birkalegelőn is átvágtunk, feltűnik a város Református templomának tornya, majd a magaslatra épült település kanyargós főutcája fogad bennünket. Az első szembejövő míves épület a helyi református felekezet barokk temploma, amelyet a Podmaniczky bárói család hathatós támogatásával 1728-tól 1737-ig építettek. De a ma látható építményt a 1787-1788 között a régi épület átformálásával alakították ki.

Bár a turistaút csak a református templomot érinti, ezért érdemes felfedezni a többi tiszaföldvári látványosságot is. Ugyanis az itteni Kossuth teret az eklektikus Városháza szegélyezi, kb. 300 méterre tőle pedig a Tiszazugi Földrajzi Múzeum áll. Magyarország első földrajzi múzeumát egyébként 1956-ban alapították, és egyedülállóan gazdag természettudományos gyűjteményt halmoztak fel benne. Tiszaföldvár római katolikus temploma is a Kossuth utcán található, amely 1894-ben épült az Almásy és a Beniczky család adományaiból. A neoromán-neogótikus stílus kéttornyú, téglából készült templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel. A templom kertjében pedig egy kültéri oltár áll, mellette márványtáblák láthatóak, amelyek jelzik a legnagyobb Mária-kegyhelyek irányát és távolságát.

Tiszazug

A jelzések a Sánc úton vezetnek ki bennünket a településről, de ne ijedjünk meg a bozótos mentén folytatódó útvonaltól, ugyanis a benőtt útszakasz egyenest a Tiszához vezet majd. A töltésen sétálva 4 kilométer múlva érjük el a Cibakházi Holt-Tiszát, amely a Tisza magyarországi folyószakaszának leghosszabb holtága a maga 17 kilométerével. A horgászvízként hasznosított holtágat a folyó szabályozásakor, 1856-ban alakították ki. A Holt-Tisza napjainkban népszerű horgászhely, de a gazdag madárvilága is híres. További 6 kilométeres hamisíthatatlan töltés túrát követően érkezünk meg Nagyrévre, az ősi, fontos és napjainkban is működő Tiszai átkelőhelyre.

„A keskeny útra térünk, ne rettentsen meg az;
Ki elhívott, vezérünk, tudjuk, hogy hű s igaz.
Mint egykor Ő tevé, Most véle s benne bízva,
Arcát ki-ki fordítsa A szent város felé.”

Keresztény ének

Tiszazugi református birtokok

Nagyrév leghíresebb és egyben legelhagyatottabb műemléke a központban álló barokk református templom. A templom húsz éven keresztül épült a falusiak adományaiból és segédletével. A II. világháború ideje alatt az épület tornya találatot kapott, orgonáját pedig az orosz katonák pusztították el. Ugyan 1986-ben a templomot felújították, de napjainkba is igen romos állapotban áll.

Kifelé menet a faluból még egy Világháborús emlékművet láthatunk a jobb kezünk felől az iskola szomszédságában, de ezután már szépen lassan visszatérünk a gátra. Majd 3 kilométer után újra lebaktatunk a védőműről, ugyanis a következő utunkba akadó település Tiszainoka.

A felvidéki és békési telepesek által benépesített község fő látnivalója a Felszabadulás utca kanyarjában álló kúria szerű épület. Az egykori intézői lakás a 19. század első felében épült, és a széki gróf Teleki család birtokán állott. Az intézői lakást az 1940-es évek második felében államosították, és kultúrházat, mozit rendeztek be benne. A nagymúltú épületben jelenleg is a kultúrház és a községi könyvtár működik. Miután elhaladtunk a műemléképület legszebben egyben maradt, összefüggő falazott kerítése és a díszes bejárata előtt, érkezünk meg a község központjában. Itt áll Tiszainoka 1787-ben épített barokk stílusú református temploma, de a Községháza melletti parkban még rejtőzik egy érdekes emlékmű is. A felszabadulás 15. évfordulójára a parkban felállított vöröscsillagos obeliszket Varga László tiszainokai születésű kőműves készítette el a tiszakécskei emlékmű mintájára. 1956-ban megpróbálták az emlékművet ledönteni, de a lakosság megvédte az alkotást.

Tiszainokától búcsút véve a komp lejáró felé fordulunk, s itt térünk vissza a folyóhoz. A Tisza menti bandukolásunk következő állomása Tiszakürt, ahol az ország egyik kevésbé ismert arborétuma is rejtőzik. Pedig a tiszazugi fáskert telepítését a híres Bolza grófi család kezdte meg az 1850-es évek elején. A Tisza árterében lévő főúri kert tervezését az erdélyi Tompa Mihály végezte, később a híres botanikusunk, Soó Rezső alkotta meg a ma is látható fás szárú növénycsaládok parkját. A napjainkban a 60 hektár területű, 1200 fajt számláló növényállománnyal rendelkező parkban platánok, hársak, amerikai tölgyek és fenyőfajok élnek nagy számban, de helyet kaptak az ország és Európa más vidékeiről származó növények is.

Ha megejtettük az arborétum látogatását, akkor továbbiakban megint vár ránk a gát. Viszont vándorlásunk talán legcsodásabb, és a területre legjellemzőbb természetes tájat látjuk majd Tiszakürt határában. Ugyanis a Tiszazug ezen részét természetes fűz-, nyár-ligeterdők és ártéri rétek, legelők alkotják, amelyek azon kívül, hogy kiemelt jelentőségű élőhelyek, még fontos, az útókor számára megőrzendő tájképi elemek is. Nem csoda hát, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park főleg régi gazdálkodási formák visszaállításával munkálkodik a terület megvédésén. Az árteret uraló gyepek legeltetéssel vannak „karbantartva”, hogy az alacsony növényzetet kedvelő állatfajoknak védelmet nyújtson. Míg a hullámtérben a fokgazdálkodással küzdenek, azért hogy az állandóvízű morotvák számos értékes állatfajnak nyújthassanak életteret.

A tiszazugi bámészkodós idilli sétánkat végül egy új vasbeton Tisza-híd látványa szakítja meg. A tiszazugi híd egyébként egyedülálló szerkezettel rendelkezik, amely formájával és kialakításával a helyiek szerint a helyben maradást és az ideérkezést is szimbolizálja.

Csépa

„Szent Jakab apostol, az elsők között kiválasztott,

az Úr kelyhéből elsőként ivó, és aki a zarándokok védelmezője vagy,

erősíts meg minket hitünkben, örvendeztess meg a reménnyel,

hogy zarándoklatunk által a keresztényi élet útját járjuk, és bátorítsd szívünket,

hogy utunk célját elérve az Atya Isten dicsősége ragyogjon fel mibennünk.”

Zarándok imádság

A csépai fertály

A 44-es főúton való átkelést követően Tiszaug határába érkezünk meg, ahol szintén a Tisza egyik mellékága uralja a település látképét. Viszont az itteni patkó alakú Holt-Tisza nem átvágással, hanem természetes lefűződéssel jött létre. A holtág élővilága igen változatos, több vízimadár táplálkozó és pihenő helye, de a víz évtizedek óta a környékbeliek kedvelt horgászhelye is. A település központjában két templomot találunk, az egyik egy barokk református templom, amely 1797-ben épült, és igen csak rossz állapotban van. Míg a másik egy jóval szerényebb, de szépen karban tartott huszártornyos épület, melyet 1788-ban építettet a Steer-Steöszel család. Az Emlékparkban álló díszes ártézi kútból pedig csillapíthatjuk a szomjunkat, mielőtt tovább indulnánk.

A Hunyadi útnál még vethetünk egy utolsó pillantást a fenséges Holt-Tiszára, de ezt követően a turistaút most is visszabandukol a folyóhoz. Az utolsó 3,5 tiszai kilométereinket is letudjuk, ha Tiszasas házait és templomának tornyát megpillantjuk a látómezőben. A turistaút nem érinti a település markáns, barokk református templomát, de a Nagyboldogasszony-kápolna előtt viszont elhaladunk, amely ritka látványosság erre felé. A rönkfából készült kápolna érdekessége még, hogy a homlokzaton látható szobor a csíksomlyói könnyező Máriának kisebb másolata. A Szőlőhegyi utat járva még egy különleges épületrom látványában lehet részünk, ugyanis a 10 szám alatt egy szélmalom megmaradt csonkja látható. Sajnos a malmot már kibelezték, a szerkezete pedig átkerült a kecskeméti Szélmalomcsárdába 1973-ban.

A továbbiakban az aszfaltcsíkot elhagyva a tiszasasi Öregszőlőben poroszkálunk, amely egy több szempontból is érdekes terület. 1700-as évektől az itteni határszéli homokháton jelentős szőlőművelés folyt. De a szőlőterületen még napjainkban is a gyümölcstermesztése a divat, s több helyen láthatóak még azok a kisházikók, amelyeket egykoron a gazdák pihenőként használtak. Az Öregszőlőben sétálva még az is különleges élményt ad, hogy itt a szél által összehordott homokbuckákat járva, szinte a Kiskunságban érezhetjük magunkat.

A cserkeszőlői útra érve a szőlőbeli kalandunk is véget ér, viszont itt haladunk el a Csépai-fertő mellet, amely egy 67 hektáros zsombékos terület. A nádasokkal körül ölelt szikesen értékes mocsári és nádi madár fajok élnek, ezért a tó 1987 óta természetvédelmi terület. A Hortobágyi Nemzeti Park védett területét egy kilátóból is jobban szemügyre vehetjük 2021 óta.

Csépa házai közé érve még elhaladunk a temető mellet, majd a központba jutunk, ahol egy kicsit összekavarodnak a jelek. Elsőlátásra itt, mintha két irányba ágazna a turistaút, de csak a település híres templomához szeretnének elkalauzolni bennünket. Ugyanis Csépa katolikus temploma 1797-es megépülése óta a méretei miatt a Tiszazug katolikus centruma is. A téglából készült barokk épületet a Palócföldről iderajzott katolikusok a leszármazottaik emlékére Szent Jakab apostol tiszteletére szentelték fel. A templom környékén még két barokk szobor is fellelhető, az egyik egy Mária-szobor, amelyet egy gazdag csépai család női tagja, Hamar Józsefné adományozta 1889-ben a katolikus közösség számára. A másik pedig egy 18. században készült Szentháromság-oszlop, és a helyi birtokosok és nemes családok adományaiból készült.

Csépát a Béke utcán hagyjuk magunk mögött, s közben elhaladunk az egykor szebb napokat látott téglagyár mellett. A helyi gyár fénykorában, 1960-ban 36 munkással dolgozott, és 6 millió téglát állított elő, de ma már csak düledező tornya maradt meg hírmondónak. A jelzések a betonút kanyarját követően a pusztába vezetnek, a látómezőben pedig megpillantjuk a vidék másik híres folyójának a védművét.

Körös-vidék

„Szent Márton, mi jövünk Hozzád.

Isten szolgája, Krisztus apostola,

Az ő evangéliumának tanúja és templomának pásztora”

A zarándok imája Szent Mártonhoz

Megérkezés a Körös-vidékre

A kb. 3 kilométernyi pusztai barangolás után, egy telepített erdő mentén már Szelevényen találjuk magunkat. A Hármas-Körös folyó partján fekvő apró település egyetlen műemléke a Kossuth Lajos utcán található Jézus Szíve katolikus templom, amelyet 1910-ben elődje helyére emeletek fel Ifj. Vígh Pál hódmezővásárhelyi műépítész tervei alapján. Az egytornyos, fiatornyokkal díszített, nagyméretű neogótikus stílusú istenház külleme miatt a környék legszebb templomai közé tartozik. A takaros Polgármesteri hivatalt elhagyva már a Körös töltésen trappolunk, rögtön a településtábla után le tudunk a folyóhoz jutni, és megcsodálni annak nyugodt folyását.

Hamarosan elérjük a régi gátat, s itt választhatunk, hogy az újonnan elkészült Körösvölgyi kerékpárúton közlekedünk a továbbiakban, vagy a jóval vadregényesebb egykori töltésszakaszt választjuk. A gyaloglásunk ezen részén már fel-fel tűnik a zarándokutunk célállomásának, a kunszentmártoni Szent Márton-templom markáns tornya is. Kb. 6 kilométer után egy régi, rozsdás hídon áthaladva érkezünk meg a körösparti város, Kunszentmárton híres templomához, amely épület művészi díszítésével, berendezésével és 62 méter magas kecses tornyával kiemelkedik az alföldi templomok közül.

A ma látható templomot 1781-1784 között építették Jung József tervei alapján barokk stílusban. Az építkezés érdekessége volt, hogy a munkálatok végeztével a régebben itt álló templomot egyszerűen kihordták az új alól. A templom Szent Mártont kapta védőszentjéül, és 2016 óta pedig a Szent ereklyéjét is itt őrzik. A templom közvetlen közelébe érve még két barokk alkotást érintünk, az első egy Szentháromság-szobor, amelyet 1831-ben Kováts Mihály özvegye Herzeg Apolonia állíttatott. Az Alföldi Szent Márton Zarándokút utolsó szobra pedig nem más, mint a templom és a plébánia között álló Fájdalmas szűzanya-szobor. Az alkotást Kopó József és Tóth Erzsébet állíttatta 1856-ban. De a halott Jézust ölében tartó Fájdalmas Mária szobrát leányuk, Kopó Rozália újra faragtatta 1896-ban.

A Pieta kerítésen található egyébként a zarándokút utolsó(első) jelzése, a végső pecsétünket pedig a plébánia épületében berendezett látogatóközpontban szerezhetjük be.

Útravalóul

A Szent Márton túrának az elmúlt években több mellékága is „kirügyezett”, bár ezek egyelőre csak ajánlott (tervezett) útvonalak. De mégis arra buzdítok mindenkit, hogy ha eddig eljött, akkor ugorjon át a szomszédos Cserkeszőlőre is. Ugyanis a fürdőjéről híres település környékén több elmélyülős helyet is találunk, sőt mind közül kiemelkedett az a 11 szépséges tölgyóriást rejtő erdőrész, amely utolsó hírmondónak maradt meg az Aranyosi-erdőben.

Hasznos információk:

Alföldi Szent Márton Zarándokút:

Tiszapüspöki – (Szajol) – Szolnok-Szandaszőlős (Szolnok) – Kengyel – Martfű – Tiszaföldvár – (Cibakháza) – Nagyrév – Tiszainoka – Tiszakürt – Tiszaug – Tiszasas – Csépa – Szelevény – Kunszentmárton

Táv: 112 km

Ajánlott kiadvány(ok):

Szolnok és környékének szabadidő és turista térképe

Szent Márton Látogatóközpont:

- Cím: 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3

- Telefonszám: +36-70-554 6005

- http://old.kunszentmarton.hu/az-alfoldi-szent-marton-zarandokut-magyarorszag/

Kengyeli Turisztikai Központ:

- Cím: 5083 Kengyel, Április 4 út

- Telefonszám: +36 30 692 5388

- https://kengyel.hu/turisztikaikozpont/